Folytatás - Gépészet.

Az építkezés nem áll meg, minden hétre találunk valamit, amit fejleszthetünk.
Volt pár fontosabb fejlesztés, ezekről bővebben majd később.

Múlt héten felhívtam a gépészt, hogy lenne néhány garanciális javítás, konkrétan a zuhanyunkból rozsda csöpög, ill. a kazánházban van két automata légtelenítő, ami folyik. Megbeszéltük, hogy a 23-i héten, amikor szabadságon leszek, kedden jön, de előtte hétfőn felhív, hogy mikorra várható.
Ma felhívott, hogy már úton van felénk. mondtam neki, hogy ezzel nekem semmi bajom nincs, de így egy kicsit sokat kell ránk várnia, mert mi kb 5 óra múlva érünk haza. Pár mondat után rájött, hogy most is csak az ő memóriájával van a baj.
Újra megbeszéltük a jövő hetet. Remélem akkor viszont nem fogja elfelejteni...

Beköltöztünk!

Eljött végre a nagy nap, beköltöztünk.
Szinte az egész hét csomagolással és szervezkedéssel telt, de úgy tűnik, nem volt hiába.
Először ugyan megijedtünk, mert nagyon úgy nézett ki, nem lesz elég segítségünk a pakoláshoz, de végül összejöttünk nyolcan. Jól jött, hogy ilyen sokan voltunk, azért a "nyóckerben" nem akartunk sokáig nyitott lakásajtóval és nyitott teherautóval pakolni.
Persze hoztuk a formánkat, akitől az autót kölcsönöztük, lebetegedett, elaludt és elfelejtette, hogy jönnie kellett volna (nagyjából ebben a sorrendben). A kölcsönzőben természetesen így jóval később tudtunk kezdeni, ráadásul kiderült, hogy más papírokat kellett volna hoznunk és több kauciót. Szerencsére mivel ismerősön keresztül béreltük az autót, nem kötözködtek ezek miatt. Ezzel máris összehoztunk majd egy órányi késést a tervezetthez képest.

A nap hátralevő része viszont nagyon jól alakult. A segítségnek köszönhetően viszonylag gyorsan bepakoltunk a teherautóba. Bár sok minden maradt még a lakásban, de már inkább apróságok. A teherautón kívül még négy személyautó és egy utánfutó állt rendelkezésre, de pár törékeny dolgon és a tévén kívül szinte semmit nem rakodtunk ide.

Erdőkertesre kiérve már várt minket a finom ebéd, ezért is csak hálásak lehetünk a szülőknek, mint oly sok mindenért az építkezés alatt.

Ebéd után siettünk lepakolni a teherautóról, mivel azt igértük mielőbb visszavisszük. Az eső is elkezdett szemetelni, de szerencsére csak beijesztett, nem kezdett rá komolyan.

A bepakolással nem volt gond, de gyakorlatilag az egész nappali megtelt a dobozainkkal. Az íróasztalt is sikerült szétszedni, mind a mérete, mind a súlya lehetetlenné tette volna, hogy felvigyük a galériára.

Miután a teherautóval végeztünk, áthoztuk a kisházból is az oda bepakolt bútorokat, így már végképp sehol nem volt hely.

... és végre itthon aludtunk. :-)

Képek

Invitel - hozza a formáját

Múlt héten beüzemelték a telefont és az ADSL-t.

Később jöttek, mint igérték, de legalább még a költözés előtt.
Mikor rájöttek, mennyi munkájuk van a beszereléssel, felajánlották, hogy a kerítéshez kívülről odaának, majd azon felállnak egy csővel. Az ötlet nem tetszett, főleg, amikor kiderült, hogy a cső 10cm vastag lenne. Nem is értem, minek egyetlen vékony kéteres rézkábelnek ilyen csövet használni. Mivel kívülről nem szerelhették a telefont, nagyon megszenvedtek vele, mert a kerítésnek jó erős és mély alapja van. Az általuk hozott cső vastag és merev, így nem volt egyszerű dolguk, amikor kb fél méter mélyre le kellett vezetniük, ott megfordulni vele, majd a kerítés belső oldalán felhozni. Nem is lett szép, viszont szerencsére bent lesz a kukatároló-óraszekrény belsején, szóval nem nagyon érdekel.

Tegnap este viszont be akartam üzemelni a netet. Polc felszerelve, modem és router a helyén. Modem bedug, megy. Router bedug, megy. Rá kellett jönnöm viszont, hogy az állításukkal ellentétben a beüzemelésnél otthagyott papírokon nem szerepel a felhasználói név és jelszó. Ez alapján abban is biztos vagyok, hogy ő nem próbálta ki, valóban él-e a mi előfizetésünk, inkább csak egy teszt-előfizetést használt. A dolognak az a szépsége, hogy az átadott papírhalmazt ugyan nem néztük át, de direkt rákérdeztünk a szerelőnél, hogy ezek az infók rajta vannak-e. Hiba volt hinni nekik.
Szerencsére kölcsön tudtam venni egy másik user/pass párost, így legalább annyira ki tudtam próbálni, hogy megy-e a net. Természetesen az ügyfélszolgálatot hiába is próbáltam hívni, hogy megtudjam a felhasználói nevet és jelszót, a 24 órás ügyfélszolgálat csak napközben üzemel, éjszaka csak hibaelhárítás van.

Szerelés

Erre az estére szerencsére nem sok munkát terveztünk, de azt sem nagyon sikerül befejezni.

Felszereltük a fürdőszobaszekrényt. Már a pontos hely meghatározása is gondot jelentett, mert az eredetileg kitalált majdnem szögeltes kád helyett egy teljesen oválisat választottunk, amihez a jobb látvány kedvéért azért egy kicsit szélesebb parapetet érdemes építeni. Ez viszont azt jelenti, hogy pár centivel a mosdót is odébb kell tennünk. Sokat viszont nem lehet mozogni, egyrészt mert akkor már a wc-nek is útban lenne, másrészt pedig a vízvezeték kiállását sem lehet a végletekig eltolni.

Felszerelés közben rájöttünk, hogy a vásárolt Casa Maxi és Casa mini szekrények csak képen azonosak, a valóságban csak annyi közös van bennük fehérek és szögletesek. A mosdókagyló látványosan eltérően van öntve, ráadásul a kisebben a túlfolyó is máshol van. Mindkét szerkényhez rugós fiókbehúzó mechaniznus van, viszont becsapódásgátló csak a kicsiben volt. Sok örömünk viszont ebben sem volt, mert a felső fiókét olyan rossz helyre tették, hogy amint feltesszük a kagylót elhajlik és a szekrény előlapját is megfeszíti. A másik szekrényhez egyáltalán nem kaptunk ilyet, ami azért érdekes, mert a behúzó olyan erővel csapja be a fiókot, ami már szinte fájdalmas. Ha nem teszünk valamit ellene, akkor nem ajtócsapkodástól, hanem fiókcsapódástól lesz hangos a ház.

Felszereltük a garázsba a polcot is a TV és hálózati kiálláshoz. A netet is sikerült beüzemelni, de ez már egy másik történet, mert az Invitel most is kitett magáért.

Valamit lehet, hogy rosszul csinálunk, mert most is 11 óra múlt mire hazaértünk, pedig alig csináltunk valamit.

Csomagolás

Nem hittem volna, hogy ennyi csomagunk lesz.
Egy nagy adag dobozt már telepakoltunk, a hétvégén, látszólag a fél lakás tele volt már csomagokkal.
Mivel a legtöbb helyen nem sok dobozt tudtam szerezni, visszamentem abban a számtech-nagykerbe, ahonnan már hoztam egy nagyobb adagot. Ezek a dobozok már csak azért is jobbak, mert jó erősek, nem úgy mint mondjuk az ABC-ből vagy más hasonló helyről szerzettek.
Most annyi dobozt hoztam el, hogy alig bírtam hazavinni, összehajtogatva is majdnem 1m magas kupac volt. Ehhez képest egész este és éjszaka csomagoltam, befejeznem nem sikerült és a dobozok is majdnem teljesen elfogytak. Most már tényleg az az érzésem, hogy tele van a lakás dobozokkal.

Hétvégi pörgés

Sűrű volt a hétvége.

Szombaton elmentem elhozni a lakásba vásárolt használt franciaágyat. 500Ft-ért vettem meg a teszvesz.hu-n. Az ágy egy bérház harmadik emeletén van, lift persze nincs. Már szétszedtük és hoztuk is volna le az ágyat, amikor a tulaj megkérdezte, nem kell-e véletlen egy íróósztal is. Véletlen pont kell, hát megnéztük. Nagy, csúnya, de jó állapotban van és használhatónak is tűnik. Ráadásul ingyen kapjuk, csak szabadítsuk már meg tőle. Lehozni ketten viszont képtelenek lettünk volna, mert nem csak nagy, de nagyon nehéz is, ugyanis vas váza van. Abban maradtunk hát, hogy a szombati költözésnél először oda megyünk, feltesszük az ágyat és az íróasztalt is a teherautóra és így jövünk az Üllői útra. Az ágyat már le se vesszük a kocsiról, visszük egyből ki a házhoz. Itt ugyanis a 90*180-as méretével a lakás felét elfoglalná.

Pénteken és szombaton pakoltunk-csomagoltunk. Nem hittük volna, hogy egy ilyen kis lakásban ennyi minden össze tud gyűlni. Eddig azt hittük, jó nekünk, hogy van pince, galéria és még egy jó nagy beépített szekrény is az előszobában. Most viszont rájöttünk, hogy mivel a lakás minden zugát telepakoltuk már, ez igencsak sok csomagot jelent. Szombat délutánra el is fogyott a doboz, elmentem hát szerezni és ha már úgyis úton vagyok, vásárolni is a házba ezt-azt. Bejártam jópár boltot, dobozt nem nagyon sikerült szereznem. Az Obi és a Praktikes azonnal darálja a dobozokat felhasználás után, más kisebb boltoknak meg egyszerűen csak nem volt. Már indultam hazafelé, amikor az egyik irodaszerboltban mégis kaptam pár darabot, bár sajnos nem túl erőseket. Végül késő estig csomagoltunk, de mivel sem az idő, sem a doboz nem volt elég, folyt. köv. hétfőn.

Vasárnap nagy hévvel mentünk ki a házhoz dolgozni. Takarítani, csillárokat felszerelni, karnist lakkozni és felszerelni, fürdőszobabútorokat felszerelni, meg még ki tudja mi mindent.
A takarítás inkább csak takarítgatás lett meg némi összepakolás.
A villanyszerelésből semmi nem lett, a garázsba vett polc szintén nem került a helyére, pedig anélkül nem lesz se net, se telefon a házban.
A karnis lelakkoztuk délelőtt. Először azt hittük nem lesz belőle semmi, mert az ecsetek már nem voltak semmire használhatóak. Szerencsére van Veresen egy festékbolt, ami még vasárnap is nyitva van délig. Azt hittük, mi tároltuk rosszul használat után az ecsetet, azért túrósodtak meg, de megnyugtatott a boltos, hogy a kétkomponensű lakknál használt ecsettel egy dolgot lehet csak tenni használat után: eldobni. Miután egy kicsit most is megfulladtunk a brutális lakktól, otthagytuk egy órácskára száradni. A felszerelés délutánra maradt, de félúton rá kellett jönnünk, hogy valaki elhasználta a csavarokat. Ahhoz képest, hogy direkt külön egy dobozba gyűjtöttem össze, kb 25 db kisebb-nagyobb csavarral kevesebb volt, mint kellett volna, gondolom valamelyik mester elhasználta a hét folyamán. Még szerencse, hogy apóséktól tudtam hozni, így legalább a karnis a végleges helyére kerülhetett.

A fürdőszobabútor lapra szerelten érkezett, ami azt jelentette, hogy a kilincsek befele voltak felcsavarozva. A kagyló sem volt rászerelve ugyan, de ez nem is csoda, külön-külön is megvolt 30kg darabja. A hozzá adott csavarokat és tipliket természetesen azonnal dobtam félre, valami miatt mindenhez komolytalan méretű csavarokat adnak. miután a szekrény felfúrtuk a falra kiderült, hogy a mosdókagylót semmi sem rögzíti hozzá. Felhivtam őket, kiderült, hogy a kagylót valóban semmi nem rögzíti a szekrényhez, egyerűen hozzá szokták ragasztani. A fiókokat pedig a szereléshez ki kell húzni. Jeleztem nekik, hogy szerintem ez nem olyan egyszerű, mert a szekrény teljesen összeszerelve-összecsavarozva érkezett, mire csak annyit reagáltak, hogy akkor ez már biztosan az új fajta fiók, valahogy azt is szét lehet szedni.

Beüzemeltem a meleg vizet is. A szerelő ugyanis elfelejtette közölni, hogy már régen felszerelte azt a biztonsági szelepet, ami miatt eddig nem mehetett élesben a víz melegítése. Remélem nem fogja ez még jobban megemelni a gázszámlát, mert az már így is ijesztően magas. Állítólag dolgozik is rajta a szerelő, hogy megtalálja az okát.

No ennyit eddig, lesz még munka ma is, később is.

Fogantyúk a konyhába

Tegnap este elmentem megvenni a fogantyúkat a konyhába. Épp zárás előtt értem oda, már sürgetett is előre a csaj, hogy legyek ott időben, különben lekési a vonatát.
Amint odaértem, kirakta az árut a pultra, megnéztem, rendben volt, meg sem igazán számoltam, már fizettem is volna. Kederült, hogy nem akciós, az eredeti 8eFt-os ár helyett 20eFt-ot kellene fizetni.
- Rákérdeztem, biztosan nem akciós-e, mert én valami 350Ft-os árra emlkészem, nem 800-ra.
- Rákérdeztem, nem lehet-e véletlen, hogy nem az akciós árut hozták ki.
- Rákérdeztem, nem lehet-e véletlen, hogy csak a számlázás lett-e véletlen akció nélküli.
- Rákérdeztem, nem kellene-e esetleg felhívni a kolléganőt, aki kiírta az árut. Azt mondta, nem tudja már felhíni őt, mert nem dolgozik.
Ezek után inkább otthagytam az árut, ő pedig megigérte, hogy keresni fognak.

Ma hivott az az eladó, akinél eredetileg megrendeltük az árut.
- Megfelelő áru ment ki, valóban ezt rendeltük meg, az áru akciós, de nem a gépben, egyszerűen csak tudni kell (vagy valami hasonló).
- Annyit kellene fizetünk, amennyiről eredetileg szó volt.
- Természetesen felhivhatta volna őt a másik eladó, sőt ezt szinte mindig meg is szokta tenni, nem szoktak ilyen aggályi lenni.
- Felajánlotta, hogy kompenzációképpen kihozza házhoz, mivel Veresegyházon lakik.

Érnek még meglepetések az embert.

Napi káosz

A mai nap sem alakul problémamentesen:

- A szerelvényeket megint elfelejtették kiszállítani, hosszas körbetelefonálgatások után megegyeztünk a hétfői napban, hogy mindenkinek jó legyen. Az egyik mosdóról még mindig nem tudják, mikorra tudják egyáltalán beszerezni.

- A gépészkivitelező még mindig nem volt képes sem a költség-összeírást elkészíteni, sem a tévedésből vásárolt Buderus tételt visszaszállíttani, sem pedig a termosztát tartóját beszerezni a nappaliba. Bár ez utóbbi állítólag nem az ő hibája, de ettől én nem vagyok boldogabb.

- Kijöttek a kertkapu motorját felszerelni. Az a kisebb baj, hogy az igért reggel helyett majdnem délben jöttek, viszont kiderült, hogy SEMMI kábelt nem hoztak magukkal. Ők úgy képzelték el, hogy mi már beépítettük a betonba előre a kábelt, csövet, mindent és nekik már épp csak hozzá kell csatlakozniuk. Ezzel csak az a gond, hogy múlt héten megbeszéltem velük, hogy semmi nincs ott, hozzanak mindent, ami kell és majd később mi megoldjuk az kábelek elrejtését, hiszen még kb 15cm beton jön a kocsibeállóra. Ráadásul pont ők javasolták, hogy pár nappal a szerelés előtt kijön valaki felmérni a terepet. Ezek szerint mégsem volt kint.

- A parkettások is dolgoznak, csiszolják a betont és persze szidnak mindenkit, aki nem könnyítette meg a munkájukat: a kivitelezőket az egyenetlen beton miatt, a tervezőt a ferde mennyezet miatt.

- Hazafele be kellett még ugranom vásárolni is, mert a konyhába választott fuga már teljesen elfogyott. Még szerencse, hogy a teraszt és erkélyt is ezzel a színnel fogjuk fúgázni, mert a legkisebb kiszerelés a 8kg-os volt, ami legalább 25nm csempére elég, nekünk pedig 2-3 darab szegély közé kell csak.

- A burkoló dolgozik a fürdőn és a háztartásin, viszont késő estére sem végzett, mert a falra rendelt sárga színű fúga flexibilis, ami a melegben sokkal gyorsabban köt, de ezt nem vette észre, így a fúga rendesen megkötött a csempén, igy nagyonon megszenved a letisztítással. A kivitelezőket is folyamatosan szidta az egyenetlen beton miatt. Este 11-kor még messze nem volt kész, és nem merte otthagyni, mert reggelre még jobban megköt. Ezen kívül már csak pár helyen kellett fúgáznia és kész, de hazamenni már nem mert, inkább ott aludt a földön. Viszont mivel már szombaton utazna haza, mi pedig addig nem megyünk már vissza kertesre, így a maradék munkát már úgy fogjuk kifizetni neki, hogy előtte nem is láttuk. Az eddigiek alapján ugyan megbízunk a munkájában és most már sokat el sem tud rontani, de akkor is zavar egy kicsit a látatlanba fizetés.

Szerelvények, csempe

Elmentem megvenni a még hátralevő szerelvényeket. Az áruk jó részét már december közepén megrendeltem, de van, ami még mindig nem jött meg. Volt ugyan egy utánrendelés is, abból viszont már minden megjött. A szállítók hetek óta hitegetnek, hogy hamarosan itt lesz minden.
A mai napot egyeztettük le, hogy behozatnak mindent a raktárból, ezt már többször is leegyeztettük a mőlt hét folyamán. A boltban "alig" egy órát kellett várnom, hogy sorra kerüljek. Amikor viszont végre rám került a sor, kiderült, hogy a teljes szállítmány helyett csak 2db zuhanyrudat hoztak be, a többi még a másik raktárban van. Ezért aztán tényleg megérte a várakozás, hiszen ez a legfontosabb dolog most. Szerencsére voltak olyan korrektek, hogy felajánlották az ingyenes házhozszállítást, igaz már csak csütörtökre tudták vállalni. Mondjuk részben az is az ő hibájuk, hogy nem lett meg az áru már decemberben. ha pedig már akkor meglett volna, akkor a nagy tétel miatt egyértelműen az ingyenes házhozszállítás játszott volna. Mindegy.

A burkoló már felrakta a csempék nagy részét a fürdőbe. Bár előtte és közben is többször egyeztettünk, csak sikerült pár dolgot úgy összehozni, hogy újra kell rakni. Nem tudom pl. mi alapján gondolta, hogy dekorcsempét rak a legfelső sorba. A másik hibát a villanyszerelő követte el, elfelejtett kiállást csinálni a tükörvilágításnak, emiatt is újra kell rakni legalább egy csempét. Szerencsére ez most még nem olyan nagy gáz. Persze mi is figyelhettünk volna jobban, de senki sem tökéletes.

A kád beépítéss sem lesz egyszerű, bár a a burkoló nyugtatgat, hogy sima ügy lesz, azért nem árt majd odafigyelnünk. Mondjuk most ez még nem nagyon aggaszt, hiszen a kád és a hozzá tartozó szerelvények beszerzését elhalasztottuk, leginkább anyagi okok miatt.

Korlát

Sokat gondolkoztunk, hogy milyen korlátot csináljunk a galériára és a lépcső köré.
Mivel még mindig nem jöttünk rá, mi lenne a tökéletes megoldás, úgy döntöttünk, olyan oszlopokat alakítunk ki, amik még viszonylag nagy szabadságunk marad később is dönteni. A család majd vérre menő vitákat folytatott, hogyan is rögzítsük az oszlopokat, de végül a stabil, biztonságos, egyszerű és nem utolsósorban esztétikus megoldás mellett maradtunk - odahegesztettük az oszlopokat a betonba már előre beöntött vastalpakhoz.
A munka így sem volt egyszerű, hiszen védenünk kellett a földszintre már lerakott laminált padlót, az pedig nem arról híres, hogy annyira masszív lenne.
A szombati napunk elment ezzel.

Vasárnapra maradt a rudak lefestése alapozóval valamint a karnist. Leszereltük és megkapta az első réteg lakkot. Ugyan majd megfulladtunk olyan erős volt a vegyszer, de szép lesz.

Képek

Konyhabútor és karnis

A konyhabútoron az utolsó darabok is a helyükre kerülnek lassan. Nagyon lassan. Az asztalos most is majdnem tökéletesen dolgozott. Majdnem. A szagelszívó szekrényét szépen kicserélte a megfelelő méretre de a lukak helyét a távozó levegőnek "nem tokéletesen találta el". A pultra, italtartó köré tervezett léceket pedig otthon felejtette.

Az ablakok és a teraszajtó fölé összefüggő karnist terveztünk, ezt is felcsavarozták a helyére. 1-2 helyen ugyan több lukat fúrtak, mint tervezték, más helyekre pedig csak a sarokvasakat tették fe, de nem fúrták fel a falra. Mindegy, úgyis le kell szednünk az egészet, mert ők csak lecsiszolták, de lakkoznunk nekünk kell. Gondolkodtunk ugyan azon, hogy inkább lazúrozzuk a nyílászárókkal megegyező színre, de végül maradtunk a lakknál.

Képek

Haladunk is - meg nem is...

Végre már jól is alakulnak a dolgaink, de azért semmi sem fenékig tejfel:
- A vizes lassan haladt előre a munkával. Bár mára már befejezte, az egyéb feladataival nem halad előre (extrém gázfogyasztás okának megkeresése, tételes felhasznált anyagkiírás, szobatermosztát-rendelés, tévessen megvásárolt kazánalkatrész visszaszállítása)
- A villanyszerelő lebetegedett, de dolgozik. Sajnos találkozni nem sikerült vele a héten, csak telefonon kommunikálunk, hogy mit hogyan csináljon, és utólag ellenőrizzük, valóban összejött-e. Tegnap ráadásul egy 150W-tos izzóval megégették a teraszajtó lakkozott-festett felületét, ezt remélem mielőbb kijavítják.
- Az ajtókat a hétvégén jönnek befejezni, de az alájuk igért szegőlécek még mutatóban sem jártak nálunk, pedig a parkettás legalább négyszer volt a háznál. Valahogy mégis mindig elfelejtette elhozni. Vele szerencsére sikerült megbeszélni, hogy pénteken vagy szombaton reggel hoz mintát, amit akár ott is tud hagyni a szerelés idejére. Amúgy is jönni akar, gondolom mielőbb szeretné már befejezni a parkettázást, hiszen fizetni csak a végén fogunk.
- Tegnap kb. két órát töltöttünk egy boltban prospektusok lapozgatásával, nem hittük volna, hogy ennyire nehéz lesz egy-két helyre lámpát választanunk, pedig eddig azt hittük, nincsenek extra igényeink. Tettük mindezt úgy, hogy már megvettünk 8db ufólámpát és három másik csillárt különböző helyekre.

Vásárlás

Ma be szerettünk volna menni vásárolni Pestre. Vettünk a neten használtan egy mosógépet, mert a mienket el akarjuk magunkkal hozni, és a házba is lenne már mit vásárolni, csillárokat, függünyöket, miegyebet.
A héten végig hó esett, tegnap ónos eső, ma pedig szinte egész nap eső. Úgy döntöttünk inkább nem megyünk be, nem kockáztatunk, főleg mivel utánfutóval hoznánk el a mosógépet.
Délután már csak gyalog mertünk kimenni a házhoz, mert ha kiállunk a kocsival, a visszaparkolás már biztosan nem sikerült volna.
Csináltam is képet a kocsiról:

Vízszerelés

A vízszerelő már két napja dolgozik. Persze csak úgy, ahogy szokott, dél előtt nem nagyon érnek ide, viszont késő estig dolgoznak.
Kint a fagyban ássák a gödröt a zuhanyzó lefolyójának két napja folyamatosan, de annyira meg van fagyva, hogy légkalapáccsal is csak lassan haladnak a homokban. Ráadásul többször be is omlott, mert nagyon közel ásták a falhoz, amihez viszont nem tudott odafagyni a föld, mert nejlon volt mellé rögzítve.
Egy-két apróságot azért a házban is felszereltek: két vécét, egy tartályt, egy zuhanycsaptelepet, ilyesmit.

Konyhabútor

Az asztalos két napja szereli a konyhabútort, nagyjából össze is rakta. Persze semmi sem lehet tökéletes, ez pedig rá különösen igen. Szépen dolgozik és az egyszerű megoldások híve, de "néha" előfordul, hogy elméretez 1-2 dolgot. A múltkor ugye elfelejtett egy komplett szekrényt, most pedig a két napos munka alatt csinált olyan bakikat, amik ugyan nem voltak komolyak, de két kis polcos szekrényt teljesen újra kellett építsen. Sajnos a kifelejtett szekrényhez az ajtókat még mindig nem sikerült megrendelni, de az legyen a legkisebb gond, úgyis van még pár dolog, ami miatt vissza kell jöjjön (szagelszívó beépítés, karnis, üvegtartó fiók ajtaja, stb.)
Megrendeltük nála a nappaliba a "karnist" is, ami inkább karnis- és világítástakaró lesz, egyszerű csiszolt-lakkozott fenyődeszkából körben végig a nappaliban.

Parkettázás - a folytatás

Ma folytatták a parkettások a munkát. Ugyan már tegnap kellett volna jönniük, de betegségek miatt nem tudtak. Állítólag. Ez már a második alkalom volt, amikor nem nekünk kellett utánakérdeznünk, miért nem jöttek, bár ettől eltekintve korrekten állnak a dolgokhoz.
A mai napon csak a dolgozó parkettáját rakták vissza és a lépcsőre ragasztották le a szőnyeget. Az emeleten még mindig nem elég száraz a beton, így azzal még mindig várnunk kell, de szerencsére ez a költözés szempontjából már nem jelenthet gondot. Viszont ha nem szóltam volna a srácnak, hogy nem a dolgozóban, hanem az emeleten kell nedvességet mérni a betonban, akkor elhasználta volna az egyetlen adag karbitot lent.

A padlószőnyeghez a Diegósok által ajánlott ragasztó dupláját vásároltuk, mert még így olcsóbb volt, mint a kis kiserelés, de ez sem volt elég. Szerencsére a parkettások is hoztak magukkal. Nem tudom, mi lett volna, ha csak két kis flakonnal vettünk volna.

Képek

Vége az évnek, de még mindig nincs vége az építkezésnek

Sokáig abban bíztunk, novemberben már költözhetünk. Aztán ebből december eleje lett, majd december vége
Itt az újév, és még mindig nem tudjuk, mikor költözhetünk.
... reméljük, még idén.

From 2008_01_01